Mi a diszlexia?
A diszlexia fogalommal a tanulásban, olvasásban és/vagy helyesírásban kialakult zavart fejezzük ki.
A gyerekek a rendszeres iskolalátogatás és a nyelv kielégítő ismerete ellenére sem képesek az olvasás és a helyesírás megfelelő megtanulására.
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) az olvasás- helyesírási zavart betegségként tartja nyilván. A WHO és a Pszichiátriai zavarok nemzetközi osztályozási (ICD-10) rendszere különbséget tesz "olvasás-helyesírászavar" és "izolált helyesírászavar" között.
A diszlexia diagnózisához két alapvető kritériumot kell definiálni; egy beválasztási és egy kizárási kritériumot. A beválasztási kritérium megköveteli, hogy az olvasás- és/vagy helyesírási teljesítmény egy bizonyos szint alatt legyen. Ennek a szintnek a meghatározása az életkor, az általános intelligencia és az iskolázottság figyelembe vételével történik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a helyesírási teljesítmény kritérium szintjét az IQ és az életkor is meghatározza. Tehát akkor beszélhetünk olvasás- és helyesírászavarról, amikor az olvasás- és helyesírási teljesítmény az IQ vagy az életkor alapján elvárható szint alatt van.
A kizárási kritériumok alapján egy további specifikus zavar meghatározása kerül előtérbe. Amikor például egy gyermek hosszú ideig (pl. fél évig) nem tud iskolába járni, és az olvasás és írásteljesítménye egyértelműen romlik a kieső idő miatt, akkor nem beszélhetünk olvasás-írászavarról (és diszlexiáról sem). Amikor valamilyen jelentős pszichológiai probléma miatt az általános tanulási képesség korlátozott, és ez az olvasási és írási teljesítményben egyértelmű romláshoz vezet, szintén nem olvasás- írászavarról van szó. Ritka esetben előfordul - valamilyen agyi incidens (sérülés, stroke, stb.) hatására - hogy a korábban megszerzett olvasási és helyesírási készség veszik el, sérül. Ebben az esetben alexiáról beszélünk, ami csak az olvasásra vonatkozik.
A "diszlexia" és "olvasás-írászavar" fogalmak mellett még egy sor további kifejezés van használatban. Ilyen az "olvasás- és helyesírásgyengeség" vagy "nehézség az olvasás és helyesírás elsajátításban". Ám ezekre a kifejezésekre nincsenek egyértelmű definíciók, gyakran használják szinonimaként a "diszlexia" és "olvasás-írászavar" kifejezéseket.
A téma folytatása ide kattintva olvasható:
A diszgráfia
A diszgráfia tünetei
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája. Gyakran társul a diszlexiával. Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban.
Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik. Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra. Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát. A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.
A helyesírási hibák között igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni - kettőz ott, ahol nem kéne, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kéne. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is - elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja.
A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö...) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése, különösen nehéz a számára. Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget. Írástempója ilyenkor még lassabb, mivel hol a másolandó szöveget, hol a füzetét nézi. Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia. Mivel lassan dolgozik, lemarad. A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki; a mondat egy része is hiányozhat. Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy). A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat. A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi.
Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás. A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet. Mivel kevés a gyermek sikerélménye, idegesen kezd az íráshoz, ez a további hibák oka lehet.
Diszkalkulia
Meghatározás
A diszkalkulia számolási zavar, mely a tanulási zavar egyik típusa. A gyermek intelligenciaszintje alapján az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a matematika, illetve a számolás területén.
Jellemzője a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének; a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló számjegyek azonosításának nehézsége jellemző, miközben más teljesítmények (pl.: olvasás, írás) jó színvonalúak.
Okai lehetnek
A diszkalkulia egyik lehetséges oka valószínűleg az érzékelés, észlelés folyamatának sérülésében keresendő, mely oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. További oka lehet az még örökletesség is.
Tünetei - figyelemfelhívó jelek
Matematikai készségek gyengesége, pl.:
- a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének nehézsége
- mennyiségi változások felismerésének zavarai
- számlálás nehézsége (számfogalmak kialakulatlanok)
- összefüggések bizonytalan felismerése
- számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának zavara
- számemlékezet gyengesége
- rossz számolási technika, műveletvégzési nehézség
Pszichés részfunkciók gyengesége, pl.:
- saját testen, téri, síkbeli, időbeli tájékozódás zavara
- nagymozgás, finommozgás zavarai
- figyelmük szórt, rövid idejű
- koncentrálóképesség gyengesége
- utánmondó emlékezet gyengesége
- feladattudat és feladattartás nehezített
Nyelvi tünetek, pl.:
- beszéd- és nyelvfejlődési zavar és elmaradás (veszélyezettetek: beszédgyenge, megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek)
- beszédészlelés és beszédértés nehézsége
- a szókincs gyengesége
- nyelvi kifejezőképesség gyengesége
- nyelvtani hibák a beszédben
- olvasás-írás problémák
A tüneteket súlyosbíthatják a környezeti tényezők, szerepük lehet a másodlagos pszichés tünetek kialakításában.
Forrás:
Hámori Judit Mercédesz: A számítógép felhasználási lehetőségei a diszkalkulia terápiában (szakdolgozat) témavezető: Fehérné Kovács Zsuzsanna, ELTE BGGYFK, 2001.
