A címben azért szerepel a beszédképesség zavaraként az afázia, mert ez az a tünet, ami elsődlegesen feltűnik egy afáziásnál. A probléma gyökere azonban más, valójában a nyelv használatának zavaráról van szó. A nyelvhasználat a legalapvetőbb, és az egyik legösszetettebb emberi tulajdonság. Részét képezi az értelmes beszéd, a megfelelő szavak, kifejezések használata, ezek megértése, a gesztusok, az írás – olvasás. Tudományos elnevezéssel ezek összessége a „fázia”. Az „afázia” ebből következően azt a rendellenességet jelenti, amikor a nyelvhasználat nem működik tökéletesen.
Afázia
Az afázia tehát a nyelvhasználat képességének zavara. Ez azt jelenti, hogy aki afáziás, nem képes teljes értékűen használni a nyelvet, nem tudja kimondani, elmondani azt, amit akar.
Hasonlít ez az állapot arra, amikor egy számunkra ismeretlen idegen nyelvi környezetben próbálunk kommunikálni. Az ember ilyenkor szembesülhet azzal, hogy nem tudja világosan kifejezni, amit szeretne, vagy képtelen megérteni, amit neki mondanak. Nehézséget jelenthet akár egy pohár vizet is kérni.
Megértési és kifejezési nehézségek még egy ismert idegen nyelv esetében is előfordulhatnak valamely nem megszokott helyzetben, például ügyintézés során, esetleg orvosi vizsgálat alkalmával.
Az afáziával élő emberek számára ezek a problémák anyanyelvi környezetben is mindennaposak. Ez azért különösen frusztráló az afáziások túlnyomó többsége számára, mert a nyelvhasználati zavar mellett, teljes intellektuális képességükkel rendelkeznek.
Miután az afázia különböző agyi sérülések, betegségek következménye, s ez minden esetben teljesen egyedi, a gyakorlatban nincs két egyforma afáziás állapot. A tünetek súlyossága természetesen összefügg azzal, hogy az agy mely területe, és milyen mértékben károsodott, de erősen befolyásolja az is, hogy az afáziát megelőzően milyen beszédkészséggel, nyelvi kompetenciával rendelkezett a beteg, s nem utolsó sorban függ a személyiségétől is.
Az afáziások egy része például tökéletesen érti a nyelvet, ugyanakkor a mondatok megfogalmazása, a helyes kifejezések megtalálása és használata gondot okoz számára. A másik véglet, amikor maga a beszéd nem jelent nehézséget, ám a nyelv értő használata annál inkább. Elmondott szavaikat, mondataikat nehéz megérteni, sőt olykor lehetetlen, és ők is csak nehezen értik meg a mondatok tartalmát.
Az afáziában szenvedő emberek többségének nyelvhasználati képességei e két véglet között mozognak.
Az afázia kialakulása
Az afázia legtöbbször valamely agyi érrendszeri sérülés – gutaütés, szélütés, agyvérzés - következménye. Az orvosi terminológiában ennek leírására az angol "cerebrovascular accident" (agyi eret érintő baleset) rövidítését használják: CVA.
Az afázia ugyanakkor kialakulhat külső behatás - például súlyos agyrázkódás, koponyatöréses trauma - következtében vagy daganatos betegség miatt is.
Az afázia végeredményben azért alakul ki, mert az agyi vérkeringés zavara miatt az adott agyterület nem jut oxigénhez és glükózhoz, s emiatt agysejtek pusztulnak el ott.
Az afázival együtt előforduló problémák
Az agy különböző területei különböző életfunkciókat irányítanak. Afázia esetében nyelvhasználatot érintő területek, a „beszédközpont” is sérül, ez általában a bal agyféltekén található.
Azonban az agyi sérülések rendszerint több, különböző funkciót ellátó agyterületre is kiterjednek, így az afáziát rendszerint más, jellemzően bénulásos tünetek is kísérik. Ilyen például a féloldali bénulás, a félvakság, a nyelési nehézségek, de előfordulhatnak más, inkább a személyiséghez kötődő gondok is. Ilyen lehet az emlékezetzavar, az érzelem kifejezésének zavara, a koncentráció nehézsége, a környezet észlelésének zavara, a figyelem megosztásának képtelensége és mindezek kombinációja is, például a mozdulatok akaratlagos irányításának nehézsége. Kísérő jelenség lehet még az epilepszia is.
Természetesen miután maga az afázia is minden esetben más és más formában nyilvánul meg, ugyanígy a járulékos következmények is különbözőek.
Az afázia kezelése
Szinte minden afáziás állapotban bekövetkezik a nyelvhasználat bizonyos mértékű spontán felépülése, ez azonban csak a legritkább esetben teljes. Sok gyakorlással, kitartással és erőfeszítéssel azonban nagymértékű javulás érhető el.
Az agykárosodás elszenvedésekor a legtöbb beteg kórházi kezelésben részesül. Azonban akinél fellép az afázia, a kórházból való távozást követően is kezelésre szorul. Miközben fontos, hogy minél előbb érkezzen a segítség, nem mindig világos hogy, kitől kaphatja meg azt.
Az afázia kezelésében elengedhetetlenül fontos a beszédterapeuta szakember közreműködése. A kezelés időtartama változó lehet, az összefügg az afázia súlyosságával, a gyógyulás mértékével. Ez pedig nagyban múlik az afáziás ember környezetében élők közreműködésén is. Létfontosságú ilyenkor, hogy az afáziás ember kedve ne menjen el véglegesen a beszédtől, ne váljon kommunikációkerülővé.
Türelem
A legelső, amit az afáziás gyógyulása érdekében a környezetében élők segíthetnek, a türelem. Az afáziás ember közvetlen környezetétől kell, hogy legelőször megerősítést kapjon arról, érdemes próbálkoznia, figyelnek rá, kíváncsiak rá, szeretnék tudni mit gondol. Ebből a szűk körből kiindulva kell majd az afáziásnak erőt merítenie ahhoz, hogy a mindennapokban, a barátokon és a családon kívül is kedve legyen kommunikációhoz.
Egy afáziással való társalgás komoly erőpróbát is jelenthet, melyhez olykor rengeteg időre és türelemre van szükség, hiszen a betegnek sérült a beszédértése és az önkifejező képessége.
Ilyenkor alkalmazni kell az egyéb kommunikációs csatornákat is, hiszen egy súlyos afáziában szenvedő gyakran csak a legfontosabb „kulcsszavakat” fogja fel, ami akár félreértésekhez is vezethet. A kulcsszavak különböző kombinációja olykor akár ellentétes értelmű is lehet, ezért különös figyelni kell a reakciókra is.
Élet az afáziával - hogyan kommunikáljunk egy afáziással
Gondoskodjunk róla, hogy legyen kéznél papír és íróeszköz, hogy lejegyezhessük,világosabbá tehessük és később felidézhessük a beszélgetés tartalmát, az elhangzott fontosabb szavakat, kifejezéseket.
teremtsünk szemkontaktust, és hagyjunk kellő időt a beszéd megértésére!
eleinte csak egyszerű információkat közöljünk, azután olyan dolgokról kérdezzük, melyeket ismerünk, olyan kérdéseket tegyünk fel, melyekre tudjuk a választ!
beszéljünk lassan, tagoltan, rövid mondatokban, és hangsúlyozva a leglényegesebb szavakat!
a legfontosabb szavakat ismételjük, meg és adjuk oda írásban is!
segítsük mondataink megértését mutogatással, gesztikulálással, rajzzal, képekkel – írással
ajánljuk fel, hogy ő is lerajzolhatja, leírhatja, amit nem tud kifejezni. Esetleg kérjük meg, erre.
keresgéljünk vele közösen szavakat, kifejezéseket szótárban, kézikönyvben! Sokat segíthetnek a képes szótárak, akár a gyerekeknek szóló szókincsfejlesztő könyvek is.
készítsünk közösen képes kommunikációs füzetet, melyben a képekre mutatással lehet segíteni a kommunikációt.
Ne felejtsük, egy afáziásnak óriási problémát okoz az, hogy tisztában van kommunikációs problémájával, és ha nem segít neki környezete abban, hogy elfogadja ezt a helyzetet- vagyis - hogy így is lehet és kell is beszélni- akkor előbb utóbb felad minden emberekkel való beszédet, és ez bizony komoly következményekkel járhat. Tudjuk milyen fontos mindenkinek az, hogy gondolatait megossza a másikkal, az afáziásnak kétszer olyan fontos, mert ő egy már jól tudott dolog hiányát érezheti minden egyes beszélgetésnél. Ne hagyjuk, hogy feladja, mert minden egyes kommunikáció, sikeres üzenetváltás után az afáziás kicsit visszakapja önbizalmát, és erőt merít a következő társalgáshoz. Sok kicsi sokra megy, és persze gyakorlat teszi a mestert, így biztos, hogy néha kisebb néha nagyobb eredményeket- de mindenképpen javulást hoz a beszélés.
Ha egy afáziás beszédét szeretné megérteni
Érdemes elsajátítani egy stratégiát, mely kérdésekkel segíti az afáziást az önkifejezésben, és módszeresen halad előre a társalgásban.
Fontos a kérdések sorrendje:
- kik az érintettek?
- mi történik vagy történt?
- mikor és hol történt az esemény?
- lehetőség szerint több választásos kérdéseket tegyen fel, és sorolja fel a választási lehetőségeket!
Gondoljunk rá, hogy egy afáziás számára minden egyes társalgás terápiás értékű lehet, ezért konzultájunk a beszédterapeutával, hogy a hétköznapokban alkalmazott módszerek minél inkább elősegítsék a gyógyulást!
A bejegyzés forrása:
